Aki követ Instagramon, talán emlékszik rá, hogy a szeptemberi Csak a Mentes vásáron szert tettünk a legújabb Vegital gépre, a Silver Digitalra. Sokat kotlottunk rajta, hogy vegyünk-e, ne vegyünk, melyiket vegyük, Vegitaltól vegyünk-e, finom lesz-e, megéri-e, mennyi idő alatt térül meg… De annyira zavart minket, hogy 750 Forint az unroasted-unsweetened mandulaital, nekem hazacipelni egyedül nehéz, és sok doboz szemetet termelünk vele. Szóval beadtuk a derekunkat, és szereztünk egy Vegital gépet 10%-os kuponnal. A gép Fekete-szürke, rozsdamentes szálcsiszolt bödön, a levehető fején motor, a motor alján kések. A bödön belsejében recés alj, az oldalán sávok (feltételezem azért, hogy a körforgást kissé megtörjék, a magok rendezetlenül ütközzenek, és mind bejussanak a kés alá). A feje tetején fogantyú, gombok és kijelző. Van benne beépített hőfokmérő is: hallani, ahogy ki-be kapcsolgatja magát. A bödön alján médincsájna felirat... De! A Vegitalnál nem csak egy gépet vásárolsz! Ettől lesz belőle márka: szívükön viselik az ügyet. :) Jár hozzá support (pl. alapos, magyar nyelvű

Persze ők nem szeretik, ha hollandozzuk őket. Mert Holland csak egy része Hollandiának. Tehát az ország Koninkrijk der Nederlanden és a nyelv Het Nederlands. De én most magyaroknak írok, úgyhogy magyarul nevezem nevén a továbbiakban. :) Tehát aki Instagramon követ, annak valószínűleg már feltűnt, hogy megosztottam néhány hollandiai képet. Főleg Észak-Barabantban és Dél-Hollandban jártunk eddig. Az előbbi országrészben azért, mert mostanában Tilburgban rendezik az Ayreon koncerteket, a 013-ban (az első rendezvény Rotterdamban volt) Eindhovenben száll le a gép, és ugyanitt foglaltunk szállást; az utóbbiban azért, mert itt találhatók azok a dolgok, amiket eddig meg akartunk nézni (Amszterdam, Hága, Leiden...). Persze még számos dolog található a listánkon, szóval nem utoljára jártunk erre. Mondjuk, ha másért nem, remélhetőleg lesz még Ayreon koncert... :D Mentes étkezés Hollandiában Az ember igyekszik felkészülni, nehogy éhenhaljon az idegen országban a jól megszokott mindenmentes márkái nélkül. Sütöttünk kenyeret, vittem csicseriborsó konzervez és botmixert is. :D De tulajdonképpen nagyjából

Az Egyensúly-pont javaslatára elhagytam a glutént és a tejtermékeket (saaaajt 😢) ideiglenesen. Emiatt pedig szükségem volt egy kekszre, ami akár hirtelen megéhezéskor, gyomorégéskor - vagy ha vendégek jönnek, vendégségbe megyek - rendelkezésre áll. Az alábbi receptet kísérleteztem ki: Az ultimate gluténmentes keksz összetevői: - 240 g kölesliszt (nyami!) - 80 g barnarizs-liszt (lehet más is, pl. mandulaliszt egy kis útifűmaghéjjal, a kölesliszt-egyébliszt arány is módosítható) - 80-100 g porított eritrit (ha édesebben szereted, lehet több) - 80-100 g kókuszzsír - 2 db tojás - egy kis víz, ha szükséges (100 g zsír és nagyobb tojások esetén valószínűleg nem lesz rá szükség) A fentieket összekeverve egy könnyed tésztát kapunk. Szórhatunk hozzá fél csomag gluténmentes sütőport is, akkor egy kicsit megnőnek a kekszecskék. A tésztát pihentethetjük kicsit nyújtás előtt. Csak szórjunk alá elegendő lisztet, aztán kinyújthatjuk, és akár nyomdázhatjuk is, vagy készíthetünk belőle linzert. De úgy is nagyon finom, ha csak gombócokat gyúrunk belőle, majd lelapítjuk őket. Dobálhatunk bele akár

Anyósom receptjei közül való az alábbi cukormentes, tejmentes, gluténmentes csoda, amit ő paleo brownienak hív. A kakaóban is lehet valami, amire rá lehet függni, nem tudom. De nálam a süteménynek nem csak édesnek, hanem barnának kell lennie - pedig egyébként nem szeretem a barna színt. Az alábbi finomság viszont csak enyhén édes, ám olyan mélybarna, ami minden igazi étcsoki-függőnek az álma. Ha szeretnéd elkészíteni, ezeket írd a bevásárlólistádra: - 6 ek. mandulaliszt (vagy egyéb liszt) - 2 ek. útifűmaghéjliszt (ez a mandulaliszthez kell) - 8 ek. darált dió vagy egyéb liszt - 4 tojás - 10 ek. eritrit - 8 ek. kakaó - 12 ek. mandulatej - 12 ek. kókuszzsír Ezeket összekeverjük, sütőpapírral bélelt tepsibe / jénaiba terítjük, majd 170 fokon kb. fél órát sütjük. Extrák: olvaszthatsz a tetejére cukormentes étcsokit. Kicserélheted a mandulatejet levendulás teára, úgyis most szezon van. Szórhatsz bele egyéb ízesítést is, pl. eperdarabokat. ;) Nézd csak, milyen

Valljuk be, az előző epizódban használt törökmogyorókrém nem olcsó. Nagyon nem. Igaz, eleve a mogyoró sem olcsó, de azért jobban megéri. Illetve ki-ki döntse el maga a saját pénztárcájához, órabéréhez mérten. Tehát vásároltam pucolt egész mogyorót, 40 dekát, melynek kb a felét használtam föl. Illetve kipróbáltam a negyedannyit is (PaleOK cukorhelyettesítő). A kakaó és a kókuszolaj változatlan. Mogyoró Kakaópor Kókuszolaj Negyedannyi édesítő Az összes darálónkal megpróbáltam ledarálni. A Moulinex robotgép teljesített a leggyérebbül, a botmixerhez tartozó edényes-késes mixer a közepesen, és a leghatékonyabb a mákdaráló, de még azzal is darabos maradt. No sebaj, ezt beborítottam az edénybe és lapátoltam rá kb. 4 kisméretű-merőkanálnyi olajat. A negyedannyiból tényleg negyedannyi kell, ezért csak egy evőkanálnyit borítottam az olajos darált mogyoróra. Ezeket elkezdtem melengetni, majd fokozatosan pakoltam bele a kakaót. A végeredmény enyhén steviás ízű csokikrém mogyoró darabkákkal. Egyébként ez sem rossz, bár az előző epizód végeredménye jobban hasonlít a

Az eperlekvár után mogyorókrémmel is próbálkoztam. Persze kicsi csalással, ugyanis a mogyorót nem magam daráltam, hanem vettem (már ez is magában finom). Ez így nem olcsó, viszont nagyon finomra van darálva a mogyoró és meglehetősen krémes. Lásd a hozzávalókat: Mogyorókrém Eritrit (vagy tetszőleges édesítőszer) Kakaópor (cukormentes nyilván) Kókuszolaj Az eritritet a kávédarálóval finomra daráltam (olyan jó illata van!). A legalacsonyabb fokozaton melengetve a lábosba kanalazott mogyorókrémet kevergettem, amíg homogén nem lett, majd néhány kanál kókuszolajat lapátoltam hozzá és tovább kevergettem. A kókuszolaj mennyisége attól függ, mennyi kakaót szeretnél beletenni. Kis kevergetés után fokozatosan hozzáadtam valamennyi eritritet, aztán kakaóport. Ezeket összekevertem, kóstolgattam, és ennek függvényében adagoltam még olajat, eritritet, kakaóport, amennyit jónak ítéltem. Azt hiszem, összesen 8 evőkanál kókuszolaj volt (folyékony állagú), talán 16 teáskanál kakaó és négy evőkanál eritrit. Persze megint beleestem abba a hibába, hogy kóstolgatás közben elfárad a nyelv,

Eperlekvár cukorral, eperlekvár csökkentett cukortartalommal, eperlekvár fruktózzal (igen, kedves élelmiszer-gyártók, a fruktóz is cukor), eperlekvár dzsemfix-szel (minden dzsemfixben van cukor valami álnéven)... Még sohasem főztem eperlekvárt, mégis megpróbálkoztam az eperlekvárral dzsemfix és cukor nélkül, eritrittel. Mert az eperlekvár a kedvencem. Két kör eperlekvár hozzávalója: 1,5 kiló eper (kicsit csipegettem belőle, úgyhogy egy kicsit kevesebb) - két adagba válogatva 1-1 csapott tk citromsav 100-100 g eritrit (nem használtam fel mindet, de még így is égnek állt a hajam, amikor olvastam, hogy másfél kilóhoz 300 gramm cukrot írtak) 6 ek levendula fél csomag étkezési zselatin por Először a levendulás kört próbáltam ki, hosszú főzéssel, zselatin nélkül. Az epreket megmostam és a felét feltettem főni. Ahogy főni kezdtek, bordó levet eresztettek, és kicsit kifakultak. Összenyomkodtam őket krumplinyomóval és tettem hozzájuk egy csapott teáskanálnyi citromsavat. Tovább főzögettem, majd szépen, fokozatosan elkezdtem adagolni az eritritet. Nem öntöttem bele mind a 100 grammot, mert

Nem kell bocsánatot kérned, hidd el! :) Nekem azzal nem teszel semmi rosszat, hogy cukros édességet eszel. Már elfogadtam, hogy ez van, ez a "sorsom", és egyáltalán nem bánom. Természetesen nagyon finom a Stühmer Szilvás Betyár és a Piros Pöttyös Guru is. De tudod, az a pillanatnyi élvezet nem ér meg annyit, hogy néhány év múlva cukorbeteg legyek. A túrórudi íze néhány perc alatt szertefoszlik. Ideiglenesen boldogságot érzel, de aztán megszűnik, és ugyanott vagy, ahol eddig. Nem változik semmi, azon kívül, hogy hiphop megemeled a vércukrodat. Az eleje persze nehéz (volt). Mindenkinek az. Meg kell gyászolni az eddigi életmódot, és megismerkedni az újjal. Nem könnyű úgy létezni, hogy minden ruha és cipő nagy rám, mert XS-es vagyok 35-ös lábbal. Ennek tetejébe még csökkent glükóztoleranciás is lettem, és "nem ehetek semmit se". Volt, amikor elpityeredtem miatta. Aztán valami átkattant, és már egyáltalán nem fáj. Persze a ruha miatt néha még morgolódom, ahogy - mivel nem vagyunk se robotok, se tökéletesek - egyszer-egyszer becsúszik egy kevés gyorsan felszívódó szénhidrát olyankor is, amikor nem

A család meghallotta, hogy "csökkent glükóztolerancia", és gondolták, megmentenek a sanyarú édességmentes élettől (amúgy köszönöm nekik, kedves tőlük), és szülinap/karácsony alkalmából elláttak annyi diabetikus csokoládéval, amit egyébként hónapokig tart elfogyasztani :D (cukros csokoládéból sem fogyasztottam többet átlagolva maximum napi egy kockánál). Így a rokonságnak (is) köszönhető, hogy megszületett az alábbi teszt. De vajon mennyire sikerült nekik megfelelő édességet választani? Illetve az adott csokoládégyártó terméke mennyire... hm... finom? Természetesen én is kibővítettem a palettát néhány plusz cukormentes csokoládéval. Figyelem! Szubjektív véleménysorozat következik! :) Sweet & Safe táblás étcsokoládé Eritrites és steviás étcsokoládé. A finom kategóriába sorolom. Lehetséges, hogy vásárolni fogok még, ha úgy adódik. 5-ből 4,5 pontot adnék rá, mert talán egy picit lehetne krémesebb. Torras táblás étcsokoládé Szintén eritrites és steviás. Szintén finom. Nagyjából az előzőre hasonlít ízre és állagra is. Szintén 4,5 pontot kap. Főleg a narancsos-csokis