Nem szoktam zenét hallgatni írás közben, még a munkához is ritkán, mert a Jóisten belém valahogy nem szerelt multitaskingot, ráadásul én szeretek úgy zenét hallgatni, hogy odafigyelek rá. Sőt, egy szórakozóhelyen a zenét jobban értem, mint az emberi beszédet, ezért mindig nagyon koncentrálnom kell, mit mond a másik, ha oda akarok rá figyelni. De elkanyarodtam a tárgytól. A lényeg, hogy inspirációt, ötletet, hangulatot adhat a zene egy-egy történethez. Illetve fordítva, egy-egy zenében visszaköszön a történet, amit írtam. Rég volt már zenés bejegyzés a blogon, ezért készítettem egy válogatást - a teljesség igénye nélkül, mert különben rettenetesen hosszú lenne ez a setlist - hogy betekintést nyújthassak a Csillagom hangulatába. Hallgass bele! Az összeállítást Spotify-on, Deezeren és Youtube-on is elkészítettem. Lentebb pedig részletezem a dalválasztást. 1. Alexander Nakarada: Vopna Royalty free zenéket böngészgettem a YouTube-on, így találtam rá Alexander Nakarada fantasy hangulatú műveire. Igazából mindegyiket túl monumentálisnak, mozgalmasnak éreztem a Csillagomhoz, amíg

Tudomány és szerelem. Nemrég írtam egy megosztó véleményt a Molyra, mert eléggé kiakasztott egy könyv (a kommenteket is érdemes megnézni, ha kíváncsi vagy az értékelésre). Ott szintén tudományos, egyetemi közegben induló szerelem bontakozik ki, ám egészen… khm, másként. A Gyere haza tegnap! című regényben viszont, bár a történet elején a szereplőinkre ugyanúgy ráférne némi tranzakcióanalízis, de erre viszonylag hamar rájönnek, és elkezdenek őszinték lenni egymással. Szerencsére. Olyan ez a könyv, mintha egy HBO vagy RTL sorozatot néznék. Csak azért nem Netflix, mert ahhoz nem elég színes a szereplők bőre (a Csillagom multikultija sokkal Netflix-kompatibilisebb lenne). :D Amihez a szerző a legjobban ért, az a párbeszédek írása. Szerintem elképesztően szórakoztató beszélgetéseket írt meg. Olyan szövegeket ad a szereplők szájába, mint amilyeneket mi szoktunk a barátainkkal, ismerőseinkkel mondani, így otthonosan éreztem magam közöttük, és hamar szimpatikussá váltak. De a szálak összegubancolása se volt semmi! Milyen érdekes, hogy egymás után olvastam a két tudományos-romantikus

Eljött az idő, hogy én is a kezembe vegyem ezt az elcsépeltnek számító szerzőt, akit valamilyen okból kifolyólag utálni illik, és sokan hangoztatják, hogy nem értik, mitől olyan nagy szám. Nos, valószínűleg tényleg így van. Troll mode on: nem értik. 🤷‍♀️ És én elhittem. Az előítélet bekebelezett, kerültem a könyveit, és gunyorosan kunkorodott a szám sarka, ha valaki kezében megláttam, vagy valaki idézetet osztott meg tőle. Holott az idézet általában igaz volt, de hát Coelho, tehát csak ciki lehet - ezt hittem. Olyan szinten beleégett ez a környezetem tudatába, hogy ha valaki valami közhelyes bölcsességet mer kiejteni a száján, rögtön jön a megjegyzés, hogy na lám, megszólalt Lione Coelho! Megvetjük a közhelyeket, pedig épp azért lettek közhelyek, mert igazak. Nagyon igazak. Tükröt tartanak. Talán valahol mélyen pont ezért utáljuk őket… Idővel beláttam, hogy előítéletes vagyok, és ezzel az előítéletem is szertefoszlott. És mostanában egyre csak fel-felbukkant előttem ez a könyv, és mivel a Csillagom megjelenése óta nem hiszek a véletlenekben, ezt jelnek

Az előző részről itt írtam még tavaly, most pedig ezt az új könyvet szeretném méltatni nektek, mert megérdemli! Na, ez igen! Szuper sci-fi és egyben szuper krimi az ifjúság számára. Alaposan kidolgozott történet, igényesen gondozott kötet. Még izgalmasabb és fordulatosabb, mint az előző rész, beszippantott már az elejétől fogva. Akár különálló kötetként is olvasható, meg ha már elfelejtetted, ki kicsoda az előző részből, kapsz egy kis emlékeztetőt. Én ezt nagyon szeretem, mert sajnos előfordul folytatásos történeteknél, hogy erre nem kerül sor, én meg csak pislogok, hogy ez meg ki és mit akar. Azt is szeretem, hogy A Hold hősei történeteknek van lezárása, nincs függővég, mégis bármikor és bármilyen módon folytatható a csapat kalandjainak története. Kapunk fizika, elsősegély és történelmi ismereteket is, de a lehető legszórakoztatóbb módon tálalva, és mindennek fontos szerepe is van a történetben, semmi sem felesleges vagy unalmas, ezért jó figyelni! A jövő találmányainak garmadájából újabb lenyűgöző adagot ismerhettünk meg, habár a cuki követő bőröndöt egyelőre egyik

Valószínűleg már a blogon is emlegettem, de ha még nem, akkor mindenképp megemlítem, hogy van ez az úgynevezett ÍróTesók kezdeményezés, aminek az a lényege, hogy a szerzők egy hónapon át reklámozzák egymást a saját módszereikkel. Az áprilisi tesóm Farkas Bíborka, akinek nagyon szeretem a kelta-misztikus könyveit. Habár nem könnyű olvasmányok, de elvarázsolnak, és mélyen érintenek. Ő vett rá arra, hogy olvassak fel egy részletet a Csillagomból... Nem mondom, rendesen betojtam, mert a hangosolvasás mindig is a mumusom volt, de szembenéztem a félelmemmel, és hosszas gyakorlás után felvettem a részletet. Itt tudod meghallgatni: De ha inkább olvasnál, arra is van lehetőség! Ezen a linken a 8. fejezetbe lapozhatsz bele, ezen a linken pedig a teljes első fejezetet olvashatod el. A hírlevél feliratkozóknak pedig három teljes fejezetet küldök el ajándékba. ;) Ígérem, hogy nem spamellek folyton mindenféle aprósággal, de néha azért vannak híreim (pl. ott leszek a Könyvhéten), amik lehet, hogy téged is érdekelhetnek. És persze bármikor

Ezt a szöveget egy moly.hu-s értékeléshez írtam eredetileg 2022 szeptemberében. Most egy icipici módosítással áthoztam ide a blogomra. Bevezetésként jöjjön egy kis sztorizgatás, hogy ki nekem a szerző, azon kívül, hogy senkim, egy vadidegen. Everness Fesztivál volt, első 1-2 nap valamelyike. Sétáltunk, nézelődtünk, és egy pillanatra elfogott a csömörödés érzése. Mindenki jelmezben van. Mindenki valaminek öltözik, és jelképeket aggat magára. Színek, ékszerek, csakrák, angyalok, füstölők, tógák, malák, köpenyek, tetoválások; hogy mutassák, kik ők, miféle guruk vagy tanítványok. A csömörödéssel feljött bennem egy jó egoista gondolat: „Na, az én mesterem tuti nem hord maskarát.” – Pedig amúgy nekem is van Buddha szobrom, buggyos gatyám, és gyakran hordom magamon a jelképemet: a csillagot. Aztán a gondolat, ahogy jött, suhant is el. Sétáltam tovább, befogadva az ízek, illatok és színek kavalkádját, a maszkabált, és élvezve a mindenfelől áradó nyugalmat és kedvességet. Aztán a fesztivál második felében egyszer csak jött egy teljesen hétköznapi ember. Nem aggatott magára jelképeket,

Ezt a kötetet (egy másik társaságában) az újpesti könyvtár egyik munkatársa ajánlotta nekem a könyvbemutatóm napján. Elolvasta a Csillagomat, és úgy gondolta, ezek a könyvek engem is érdekelhetnek. Lefotóztam őket, aztán persze hoztam a formám, és véletlenül kitöröltem a képet. De az egyik kötetre emlékeztem. A zöld dervist megjegyeztem, mert a szúfizmusban még nem merültem el, viszont nem tévedett a könyvtáros, ez a téma nagyon is érdekelt. Szeretek a különböző filozófiákról olvasni, regény formájában meg még érdekesebbnek találom az ilyet (pl. DLM, A megváltás ára, vagy akár a Csillagom). Most nem a dervises kiadást, hanem ezt a lilát lehet beszerezni, de elvileg ugyanaz, hát megvettem és olvasni kezdtem. Elif Shafak: A ​szerelem 40 szabálya Kezdetben Ella története rettenetesen idegesített. Vele indult a könyv, emiatt első blikkre nem is értettem, hogy jön ez a Csillagomhoz. A dervis sokkal jobban érdekelt, és eleinte nagyon zavart, hogy ezzel az érdektelen nővel folyton megszakítják és húzzák az időt. Úgy érzetem, ez a történet Ella nyűglődése nélkül is megállná a

A szerzői oldalamon már említettem, hogy csatlakoztam az ÍróTesók projekthez, mely során a szerzők egymást támogatják egy-egy hónapon keresztül. Az októberi írótesóm, Juhász Bálint, elküldte számomra a kisregényét, hogy elolvashassam. Innen is köszönöm! :) Mi az A kapu? Fantasy meseregény, amely kiragad a hétköznapokból, és egy olyan világba repít minket, ahol a szeretet és a kedvesség alapvető eleme a mindennapoknak. Boncor és Zorgó, két végzős pixin, tanulmányútra indul, ugyanis fontos küldetés vár rájuk. Épp ezért feladatul kapják, hogy ismerjék meg az embert, mert olyan változás fenyegeti a világot, amely csak az emberek együttműködésével megoldható. Boncor néha kicsit túlgondolja a dolgokat, Zorgó viszont jókedvével és humorával mindvégig támogatja. Nagyon tetszett a könyvben a varázspálca készülésének története, Boncorban ekkor önmagammal találkoztam, miközben Zorgóról a kiadómat képviselő barátnőm jutott eszembe. Mindemellett én is kaptam gondolkodni valót Bebétől, de a többi mesterük is tanít számunkra fontos bölcsességeket. A kedvenc helyszínem a

Szaszkó Gabriella regényeivel a sajátom kapcsán találkoztam először, ahogy korábban ebben bejegyzésben említettem is. Nagyon kíváncsi voltam erre a könyvére is, főleg mert erősen olyan témákat boncolgat, amelyek engem is érdekelnek vagy érintenek. Zene, szorongás, reinkarnáció - mi sülhet ki ebből? Szaszkó Gabriella: Végtelen Bevallom - és ezzel lehet, hogy egyedül leszek az egész univerzumban - nekem valahogy a borító nem működik. Pedig számos olyan dolog van rajta, amit szeretek: kék, lila, zene, Hold és csillagok. A Midlife Crisis kötetek után ez valahogy mégsem hat számomra olyan lenyűgözőnek. De ez legyen a legnagyobb hibája, nem igazán számít, mert a tartalom sokkal fontosabb! A szorongás. Ez a szemét, ami számos dologban megakadályoz. Pl. a szorongás miatt nem énekelek. Hiába nem hallatszik a hangomon. Oké, a Gitármánia Tábor egy komolyabb közeg, értő közönség, ott ha rontasz, azt tényleg mindenki észreveszi - visszhangzik az elmémben megkérdőjelezhetetlenül. Hiába mondja utána a dobos barátnőm, aki mögöttem játszott, hogy olyan szép volt, ahogy a végén a kitartott hangnál

Szeretitek a történelmet? Én nem. Illetve attól függ, hogyan van tálalva, mert sajnos többnyire csak pocsék töritanáraim voltak. Viszont Jodi Taylor stílusában egyenesen imádom. Ám Jodi Taylor főleg az angol, illetve a világtörténelemből merít. Viszont ha szeretnél visszautazni a mi magyar valóságunk múltjába, mindenképp szerezd be Kemendy Júlia Csenge Az ​időlátók balladája című könyvét! Éppen olvasnivalót keresgéltem magamnak, amikor a szerző ráérzett a dilemmámra, és rámírt, volna-e kedvem előolvasni a regényét. Bizony volt! Szóval miután megbeszéltük, ki hogy áll a saját könyvmegjelenítési projektjével, bele is vetettem magam az időlátók történetébe. Ez elsősorban egy tizenéveseknek szánt regény, hiszen a főszereplők is tinédzserek, és rengeteget olvashatunk az általános tini problémákról, nem feledve az első szerelem kérdéskörét, de nem emlékszem, olvastam-e már felnőtt fejjel olyan ifjúsági regényt, amit ennyire, de ennyire élveztem! Nagyon kevés könyv akad, amely már az első oldalon megragadja a figyelmemet, de ez olyan. Már a prológus is odaszögezett a Kindle