Egyik írós csoportban felmerült a kérdés, hogy honnantól számít valaki írónak, mikortól tarthatja magát annak. Ha már vannak megjelent novellái? Van kiadott könyve? Esetleg felkarolta egy neves kiadó, és az írásból él?

Vajon író lettem attól, hogy harmadik helyezést ért el a Tianguo egy pályázaton? Vajon író lettem attól, hogy írtam, szerkesztettem, tördeltem és kiadtam a Csillagomat? Író vagyok attól, hogy folyton valami témán jár az eszem, jegyzetelek, meg itt blogolgatok? Író lettem attól, hogy marketingelem a könyvemet, és van is eredménye? Író lettem attól, hogy olvasnak, és megköszönik az írásaimban fellelhető elgondolkodtató üzeneteket?

Lione típusú válasz:

Író vagyok, színész vagyok, zenész vagyok, blogger vagyok, programozó vagyok. Meg még egy csomó minden vagyok. Mindegyik vagyok. Vagy ha egyik nem vagyok, akkor egyik sem vagyok. Minden vagyok. Vagy semmi sem. Mindegy, hogy rám aggatod-e a címkét, vagy megtagadod tőlem, amíg belül én tudom, ki vagyok – címkék nélkül is. 🙂

“Ki minek gondol, az vagyok annak…
Mért gondolsz különc rokontalannak?
Jelet látsz gyűlni a homlokomra:
Te vagy magad, ki e jelet vonja.

S vigyázz hogy fénybe vagy árnyba játszik,
Mert fénye-árnya terád sugárzik.
Ítélsz rólam, mint bölcsről, badarról:
Rajtam látsz törvényt sajátmagadról.

Okosnak nézel? Hát bízd magad rám.
Bolondnak nézel? Csörög a sapkám.
Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz;
Ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.

Szemem tavában magadat látod:
Mint tükröd, vagyok leghűbb barátod.”

Weöres Sándor

Mi az a Csillagom?

“Tele van spiritualitással, de anélkül történik ez, hogy a szerző le akarná nyomni a torkunkon bármelyik ideológiát. Teljesen önmagába integrált módon mesél róluk, emellett mégis két lábbal áll a földön.” 
– Robin O’Wrightly, író

Bővebben »