Bár én nem kölcsönzöm a menyasszonyi ruhát, de emlékszem még a régi szép időkre, amikor még agyba-főbe voltam koszorúslány. Egyszer az egyik szalonban konkrétan rám varrták az egyik ruhát. Egyszerű volt, de mégis csodaszép, halvány rózsaszín, kevéske, ízléses csipkés-flitteres díszítéssel. Nagyon szerettem! Évekkel később, egy vidéki esküvőre készültünk, és elmentünk ismét abba szalonba, de már nem ugyanaz a ruha volt (nem is ugyanazok az emberek), mint akkor. Átalakították, és bár felismerhető volt, már nem tetszett. Teljesen más, sokkal hivalkodóbb flitteres díszítés került rá, ami nekem már túlzás volt. Amelyik ruha pedig tetszett volna, az nagy volt rám, és húzták a szájukat az átalakítás hallatán. Szép, mi? Azt a ruhát, ami tetszett, és jó is volt rám, és hajlandóak is voltak szó nélkül alakítani rajta, abban a helységben találtuk meg, ahol az esküvő is volt, egy nappal az esemény előtt. Csodaszép volt, felül fehér, bordó hímzéssel, fűzővel, alul bordó és organza! ♥ Igazi hercegnő voltam! És mekkora mázlink volt! Ezt azért is osztottam meg, mert sejtem, mivel