Mi a baj a Halloweennel?

Szerintem semmi. Nem faragok töklámpást, nem sütök horror-sütiket, nem készítek ijesztő dekorációt, és nem megyek halloween buliba sem – igaz, nem is hívott senki. Mégsem érzem azt, hogy nekem a Halloween ellen kéne kampányolnom. Miért?

2015_halloween

Azt mondják, Magyarországon Mindenszentek van, meg Halottak napja, nem Halloween. De vajon mi volt még régebben? Mi volt akkor, amikor még nem volt kötelező parancsra elfelejtenünk a “pogány” szokásainkat? Nem tudjuk pontosan, mert sajnos nem sok emlék maradt fenn…

De ezer évvel ezelőtt is átalakulások voltak, most is átalakulások vannak, meg a kettő között is folyamatosan. Soha semmi nem marad ugyanúgy hosszú időre. Átalakultak a nyelvek, az öltözékek, a szokások, a háztartás, az életvitel, a közlekedés, az oktatás, az egyházak… Csak a változás örök, és a változás megállíthatatlan. Néha pedig elengedhetetlen. Milyen szerencse, hogy ami itt és most történik, nem erőszakkal történik, hanem megválaszthatom, mit és hogyan ünnepelek, egyáltalán ünnepelek-e az adott napon bármit is, és miben hiszek. Nem fognak meghurcolni érte, vagy élve elégetni máglyán. Itt és most, amikor a globalizáció hatására termékek (Kínából jön a telefonod, svéd bútorokkal rendezed be a nappalidat), információk (amerikai oktatóvideót nézel a neten) és kultúrák (a kollégád estire jár a Buddhista Főiskolán, az utcán krisnások osztogatnak levest a hajléktalanoknak, a szomszédod meg töklámpást farag) keverednek.

Valahogy megértem azokat, akik a vidámabb lehetőségek felé nyitnak, és kapva kapnak az alkalmon, hogy bulizzanak egy jót, vagy kreatívkodjanak. Az embereknek egyre inkább pozitív élményekre van szükségük, nevetésre, együtt örülésre. A Halloween pedig jó indok a játékra (beöltözni, hülyéskedni, kreatívkodni), ahogy a Valentin nap is jó indok az ajándékozásra (egy szál rózsa, egy romantikus randi). Számomra pedig mindkettő pozitív, a játék is és az ajándékozás is. Nem vagyok semmi jónak az elrontója. 😉

Továbbá nem hiszem, hogy zombinak vagy csontváznak öltözve, és ezen viccelődve negatív energiákat mozgatnánk meg. Sőt, talán pont ellenkezőleg, akár felszámolhatjuk vele a félelmet és az undort is. Személy szerint úgy érzem és tapasztalom, hogy tulajdonképpen a szándék a legfontosabb. Minden rítus, kellék, szokás – szerintem – mit sem ér a szándék nélkül, és minden szimbólum csak onnantól bír energiákkal, ha jelentést, “szándékot” tulajdonítunk neki. (Babonás sem vagyok, pedig mostak már körbe felmosóronggyal, ültem asztal sarkánál, és törtem össze nem egy tükröt, mégis férjnél vagyok, és szerencsésnek mondhatom magam. :D) – De most nem a spirituális élményeimről és tapasztalataimról tervezek beszámolni, visszatérnék az eredeti témához. 🙂

Mindenkinek van valakije, aki meghalt és hiányzik neki, és természetesen emlékezzünk meg róluk, gyújtsunk értük gyertyát. ♥ Ez a hagyományunk is, továbbá mindannyiunk életéhez és személyiségéhez hozzájárultak, hiányoznak nekünk, mert szeretjük őket a haláluk után is – naptári dátumtól függetlenül. Úgy gondolom, a gyász elsősorban személyes, az ember a lelkében élje meg, ne a külsőségekben. Ne azért, mert szokás vagy elvárás, hanem azért, mert úgy érzi, szüksége van rá. Szerintem simán megfér egymás mellett ez a pár ünnep. Főleg, hogy nem is ugyanarra a napra esnek, és ezekből az egyik katolikus ünnep, márpedig nem mindenki katolikus. Egyébként nagyon szép és megható látvány az a sok-sok pislákoló gyertya a sírkertekben.

2015-halottak

Ha pedig nem szereted a Halloweent, talán elég, ha egyszerűen csak figyelmen kívül hagyod. Hiszen amint foglalkozol vele, energiát adsz neki, és ez bosszúságot okoz benned. Szükséged van erre a bosszúságra? Nekem nincs, épp ezért vidám bulizást kívánok annak, aki netán Halloweenezik, kreatív flow élményt a töklámpás faragóknak és sütisütőknek, majd békés Mindenszenteket és Halottak napját mindenkinek, aki ünnepli! ♥ ☮

U.I.: Lehet, ha majd lesz gyerek, mi is faragunk ám, ki tudja… 😉 Ez pedig mindentől függetlenül egy zseniális musical 😀

Képek: all-free-download.com, pixabay.com

Hasonló bejegyzések

2 hozzászólás a “Mi a baj a Halloweennel?” bejegyzéshez

  1. Én úgy tudom, azért van a maszkhordás és beöltözés szokása, mert az őszi napéjegyenlőségkor ugye megnyílik a másvilág kapuja, átjön valami halálisten, és megöl minden élőt, de ha maszkot húzol, nem ismer Rád… Persze ezt most nem találtam a wikipédia cikkben. De ugye a beöltözés arról is szól, hogy visszaűzni a halottakat meg a gonosz szellemeket a másvilágra. És ahogy az a wikipédia cikk is írja, keveredett az őszi napéjegyenlőség kelta halotti kultusza a római tavaszi napéjegyenlőség halotti kultuszával, ami bizony nekünk is van, és ez a busójárás, amikor a telet próbáljuk elijeszteni februárban, és amiből a farsang ered. (Persze más sztorija van a wikipédián, de minden mindennel keveredik)
    Úgyhogy igen, ez egy nagy katyvasz, és minden keveredik mindennel, és minden keresztény ünnep igazából pogány ünnep (a karácsony a legjobb példa), de semmilyen ünnepnek az őseredetét nem lehet már megtalálni, mert a nagy kollektív öntudatban minden mindennel összefügg.

    • True… Vannak bizonyos (alternatív) régészek/vallástörténészek, akik foglalkoznak ilyesmivel, és rengeteg sztori van. Van az a verzió is, hogy ezen a napon ejti foglyul a Gonosz a Napot, és a Nap a téli napfordulón szabadul ki (míg a nyári napfordulón van a srác leginkább ereje teljében)… Van az a verzió, hogy eznap hal meg a Nap és a téli napfordulón születik (újjá) (pl. a Karácsony ugye, amit emlegettél). Sokszor egymástól független kultúrákban fordul elő hasonló sztori. És igen, van az is, hogy ezen a napon a legvékonyabb a réteg az evilág és a túlvilág között, ezért könnyen átmászkálnak a mindenféle szellemek és démonok, és az ő elijesztésükre van az ijesztő jelmez… Így van, a régi időkben is vettek (vetettek) át egymástól a népek mindenféle hiedelmeket és szokásokat, nem újdonság. Csak mi most élünk, és ezért most tapasztaljuk. 😀 … Szóval… ragozhatnánk még… lenne mit. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*

*

code