Lusta, nemtörődöm, elvarázsolt, hanyag, figyelmetlen, megbízhatatlan, rendetlen, halogatós... - csak néhány jelző, ami ismerős lehet annak, aki (nem tud róla, hogy) ADHD-s. Mert folyamatosan küzdünk azzal, hogy időben elkészüljünk és elinduljunk, hogy a feladatainkat befejezzük, vagy hogy egyáltalán elkezdjük, hogy ne zúdítsuk rá másokra az érzéseinket cenzúrázatlanul, és hogy egyáltalán legyen mit ennünk. Miért? Mert az ADHD egy neurológiai eltérés, ami bizonyos esetekben feltűnő, más esetekben pedig olyan jól megtanuljuk kompenzálni, hogy rajtunk kívül senki nem érzékeli és értékeli, milyen hatalmas küzdelem és energiabefektetés jellemzi a mindennapjainkat. De mi okozza ezt a gigászi küzdelmet? A végrehajtó funkciók felelősek a tervezésért, szervezésért, priorizálásért, munkamemóriáért (információk fejben tartása és használata), érzelemszabályozásért, impulzuskontrollért és a feladatok elkezdéséért. Mindezt nagyrészt az agy prefrontális kérge irányítja. ADHD esetében a prefrontális kéreg gyakran kevésbé aktív vagy kevésbé hatékonyan kommunikál más agyterületekkel. Ez

Emlékszem, mennyire utáltam régebben azt a közhelyet, hogy ami másban idegesít, az benned is megtalálható. Nem állt össze, hiszen úgy gondoltam, azért idegesít, mert én nem ilyen vagyok. Hosszú idő volt, mire felnyílt a szemem. Ebben A szerelem 40 szabálya című könyv segített. Agyhúgykövet kaptam a főhősnő nyűglődédétől. Utálom a nyűglődést. Azonnal szeretek dönteni, utálok várni és halogatni. De ez a könyv rávilágított arra, hogy valójában én is nyűglődöm. Nem is kicsit. Mert ott van kontrasztként Semsz, aki odaáll, megmondja, és nem tart a következményektől. Ó, de szeretnék olyan gondtalan lenni! Ő maga a kegyetlen tükör mindenkor mindenkinek. Hittel és örömmel vállalja ezt a nemtelen feladatot. Miközben még ő maga is nyűglődik. Még a legnagyobb mester is hibát követ el. Még ő sem tökéletes. Ilyen tükör a Csillagom is. Olykor nektek... de nekem is. Nem oly rég például egy transzgenerációs családi traumánkat fedeztem fel benne. Öntudatlanul is beleírtam, igaz másként, mint ahogy mindenen kicsit módosítottam, de ott van. És ennyi hónappal, ennyi évvel később vettem csak

Ezt a bejegyzést eredetileg az ÍróTesók magazinnak ajándékoztam 2023 augusztusában, de mivel az oldal már egy ideje nem elérhető, arra gondoltam, megjelentetem itt (is). Számtalan szempont akadhat, amit egy olvasó végiggondol, mielőtt meghozza a döntést, hogy megvásárol egy könyvet. Amellett, hogy érdekli a téma, még megnézi a borítót, elolvassa a fülszöveget, belelapoz, esetleg véleményeket olvas róla... de az biztos, hogy megnézi a kötet árát. Elgondolkodik, hogy vajon belefér-e a három másik könyv mellé ez a negyedik a büdzsébe. Lehet, hogy úgy dönt, hogy sajnos nem, és visszateszi a polcra. De vajon mi lehet ilyenkor a megoldás? Hiszen az, hogy jóval alacsonyabb áron add el a könyveidet, olyan zsákutcába visz, amelyből nincs kiút. Tartsd meg az akciózás lehetőségét a különleges alkalmakra! Már amennyiben bevételt szeretnél a könyveidből, hogy legalább valamennyire fedezze a kiadás költségeit. Mert egyáltalán nem biztos, hogy csakis azért teszi vissza a polcra a vevő, mert drága a kötet. A szórakozással eltöltött idő hosszát és minőségét összehasonlítva más hobbival a

Ezt a bejegyzést eredetileg az ÍróTesók magazinnak ajándékoztam 2023 augusztusában, de mivel az oldal már egy ideje nem elérhető, arra gondoltam, megjelentetem itt (is). A könyvmarketing egy hosszú, nehézkes és már-már misztikus tevékenység. Ahogy én szoktam emlegetni: black magic. De nem kell ám, hogy ez tényleg így is legyen! A varázslat tanulható, és természetesen folyamatosan tanulni és alkalmazkodni is kell, hiszen a világ, a divatos platform és a fogyasztás módja is folyamatosan változik. Ebben a gondolatébresztő cikkben összegyűjtöttem néhány tippet, és pár mondatban ki is fejtettem, mi mindenre lehet szükséged a könyved népszerűsítése folyamán. Először is gondolkodj hosszútávon! Ne várj azonnali sikert! A csalódás elkerülése érdekében érdemes az időt hónapokban, években mérni. A könyveladás egy lassú folyamat, és hatalmas a túlkínálat. Az olvasóknak nemcsak pénzt, hanem időt is áldozniuk kell egy-egy kötetre. Az olvasás komoly elköteleződés, napokig, sőt hetekig tarthat a termék fogyasztása. Így lassabban terjed a híre, nehezebben szánják rá magukat az emberek az olvasásra,

Hogyan használd úgy a Word-ödet, hogy a szerkesztő, a korrektor és főleg a tördelő ne kapjon a kéziratodtól agyf*szt? Ha pályázatra küldöd be a novelládat vagy regényedet, vagy csak szeretnéd, ha szakemberek dolgoznának rajta, nagyon fontos, hogy a kéziratod külalakra is profinak hasson. Alább megosztok néhány tippet, hogyan lesz a dokumentumod olyan, hogy a szerkesztő és a tördelő is megnyalja mind a tíz ujját. Először is: Szabadulj meg az automatikus felsorolástól! Ez nagyon fontos, igazi amatőr hiba. Épp ezért keresd meg a Fájl menün belül a Beállításokat. Ekkor feljön egy ablak, amelyben oldalsó menü található. Válaszd ki a Nyelvi ellenőrzést, és azon belül kattints az Automatikus javítási beállítások gombra. Ismét megjelenik egy ablak. Itt válaszd ki az Automatikus formázás beíráskor fület, és vedd ki a pipát az Automatikus listajeles listák négyzetéből. Következő lépés: Kötőjel helyett használj gondolatjelet! Hogyan? A gondolatjel billentyűkombinációja a CTRL + mínusz jel megnyomása. Pro tip: Használj fix szélességű szóközt! Ettől igazán profinak

Azt mondják, ne adj ki könyvet, ha… Múltkor szembe jött egy olyan cikk, amelyben arról írtak, hogy ne adj ki könyvet, ha híres akarsz lenni, meg egy csomó más hasonló illúziót felsorakoztattak. Én azt mondom, ha van egy történeted, amit szeretnél elmesélni, akkor mindenképp érdemes belevágni. Miért? Mert a könyvkiadás egy nagyon izgalmas önismereti utazás. Igen, közben rengeteg illúzítót fogsz elveszíteni, és minél inkább ragaszkodsz hozzájuk, annál jobban fog fájni a megsemmisülésük. Ám a fejlődés mindig illúzióvesztéssel jár. És ha jó helyről szerzed az információkat, megfelelő embereket választasz mesterednek, az illúziók helyét valós tudás és értékes tapasztalatok fogják betölteni. Mindig el akarjuk kerülni a nehézségeket, és csak a jót akarjuk magunknak. Na, hát én most dagonyázom a nehézségekben, de nemrég rájöttem, hogy ilyenkor a legnagyobb segítség az emlékezés. Miközben a Csillagom folytatásának egyik jelenetét bővítettem, értettem meg, milyen találó név is ez: a szúfik gyakorlata ugyanis az Istenre emlékezés. Emlékeztetik magukat a saját igaz valójukra.

Mit jelent az, hogy a Csillagom egy spirituális regény? Kerüljem el messzire, ha én magam nem vagyok spirituális? Kezdetnek boncolgassuk kicsit a spirituális szó jelentését. Elvégre ez egy gyűjtőnév, és valójában mindenki egy picit mást ért alatta. Vannak, akik természetfeletti energiák mozgatására asszociálnak, mások jósnőkre és elvetemült ezós boszorkányokra, megint mások a vallásokra, ősi hitrendszerekre gondolnak, és ez csak néhány könnyebben megfogható példa. A spirituális szónak szinte annyi jelentése lehet, amennyi ember elméjében megjelenik ez a fogalom. Spirituálisnak címkézhetjük például a módosult tudatállapotokat és az ezekből fakadó élményeket, mint az álom, az álom nélküli mélyalvás, a transz, az alfa, a hipnózis, a flow, az ihlet, a megérzés, de akár spirituális értelmezést kaphat a lefagyás és a pánik is. Ilyen élményeket pedig még a legateistább személyek is tapasztalhatnak. Továbbá spirituális kérdés lehet az is, hogy miben hiszel. Templomba jársz, hiszel egy külső, kívülálló istenségben, és követed a vallásod szabályait? Vagy badarságnak tartod a

Nem szoktam zenét hallgatni írás közben, még a munkához is ritkán, mert a Jóisten belém valahogy nem szerelt multitaskingot, ráadásul én szeretek úgy zenét hallgatni, hogy odafigyelek rá. Sőt, egy szórakozóhelyen a zenét jobban értem, mint az emberi beszédet, ezért mindig nagyon koncentrálnom kell, mit mond a másik, ha oda akarok rá figyelni. De elkanyarodtam a tárgytól. A lényeg, hogy inspirációt, ötletet, hangulatot adhat a zene egy-egy történethez. Illetve fordítva, egy-egy zenében visszaköszön a történet, amit írtam. Rég volt már zenés bejegyzés a blogon, ezért készítettem egy válogatást - a teljesség igénye nélkül, mert különben rettenetesen hosszú lenne ez a setlist - hogy betekintést nyújthassak a Csillagom hangulatába. Hallgass bele! Az összeállítást Spotify-on, Deezeren és Youtube-on is elkészítettem. Lentebb pedig részletezem a dalválasztást. 1. Alexander Nakarada: Vopna Royalty free zenéket böngészgettem a YouTube-on, így találtam rá Alexander Nakarada fantasy hangulatú műveire. Igazából mindegyiket túl monumentálisnak, mozgalmasnak éreztem a Csillagomhoz, amíg

Merül fel a kérdés, ugyanis a magánkiadások megítélése elég vegyes. Sokan nem tesznek különbséget, de van, aki egyenesen kerüli, mert volt korábban néhány rossz tapasztalata. Nos, ezt abszolút megértem, nekem is volt. Sajnos gyakran előfordul, hogy valaki leír egy szöveget, és mindennemű szerkesztés és korrektúra nélkül rohan vele a nyomdába. Ám ez még mindig nem jelenti azt, hogy minden magánkiadás igénytelen lenne, sőt, csodás kincsekre lehet bukkanni! És rá kellett jönnöm, hogy szívesebben is merülök el ebben a világban, mint a mainstream kötetekben. Akárhogy is próbálkozom a hájpolt könyvekkel, valahogy mindig bebizonyítják, hogy nem nekem valók. Csak a szokásos: különc vagyok. Mit lepődünk meg ezen? 😁 Egy percig sem volt kérdés, hogy a könyvemet magánkiadásként jelentetem meg. Egyrészt tisztában vagyok vele, hogy a Csillagom egy nehezen bekategorizálható rétegkönyv, amely egyáltalán nem fér bele a mainstream sodrásba. Bár rejtettem bele popkulturális utalásokat, egyáltalán nem pop-novel. Épp ezért nem merült fel bennem, hogy kiadók postaládáját floodoljam, és évekig

Tudomány és szerelem. Nemrég írtam egy megosztó véleményt a Molyra, mert eléggé kiakasztott egy könyv (a kommenteket is érdemes megnézni, ha kíváncsi vagy az értékelésre). Ott szintén tudományos, egyetemi közegben induló szerelem bontakozik ki, ám egészen… khm, másként. A Gyere haza tegnap! című regényben viszont, bár a történet elején a szereplőinkre ugyanúgy ráférne némi tranzakcióanalízis, de erre viszonylag hamar rájönnek, és elkezdenek őszinték lenni egymással. Szerencsére. Olyan ez a könyv, mintha egy HBO vagy RTL sorozatot néznék. Csak azért nem Netflix, mert ahhoz nem elég színes a szereplők bőre (a Csillagom multikultija sokkal Netflix-kompatibilisebb lenne). :D Amihez a szerző a legjobban ért, az a párbeszédek írása. Szerintem elképesztően szórakoztató beszélgetéseket írt meg. Olyan szövegeket ad a szereplők szájába, mint amilyeneket mi szoktunk a barátainkkal, ismerőseinkkel mondani, így otthonosan éreztem magam közöttük, és hamar szimpatikussá váltak. De a szálak összegubancolása se volt semmi! Milyen érdekes, hogy egymás után olvastam a két tudományos-romantikus