A szerzői oldalamon már említettem, hogy csatlakoztam az ÍróTesók projekthez, mely során a szerzők egymást támogatják egy-egy hónapon keresztül. Az októberi írótesóm, Juhász Bálint, elküldte számomra a kisregényét, hogy elolvashassam. Innen is köszönöm! 🙂

Mi az A kapu?

Fantasy meseregény, amely kiragad a hétköznapokból, és egy olyan világba repít minket, ahol a szeretet és a kedvesség alapvető eleme a mindennapoknak.

Boncor és Zorgó, két végzős pixin, tanulmányútra indul, ugyanis fontos küldetés vár rájuk. Épp ezért feladatul kapják, hogy ismerjék meg az embert, mert olyan változás fenyegeti a világot, amely csak az emberek együttműködésével megoldható. Boncor néha kicsit túlgondolja a dolgokat, Zorgó viszont jókedvével és humorával mindvégig támogatja.

Nagyon tetszett a könyvben a varázspálca készülésének története, Boncorban ekkor önmagammal találkoztam, miközben Zorgóról a kiadómat képviselő barátnőm jutott eszembe. Mindemellett én is kaptam gondolkodni valót Bebétől, de a többi mesterük is tanít számunkra fontos bölcsességeket. A kedvenc helyszínem a csillagvizsgáló volt a träd koronájában. Hogy az micsoda (vagy kicsoda), a könyvből megtudhatjátok.

Jólesett az a rengeteg kedvesség és tisztelet, ami a különböző lényekben volt saját társaik illetve más lények iránt. Szívesen élnék közöttük. És imádtam, hogy tudtak magukon nevetni, ami nagyon fontos. Finom humor szövi át a történetet az elejétől a végéig.

– Mester, mi gondolkodtunk – kezdte Boncor.
– Kár volt – válaszolt Sombornyók.

Nekem sajnos nincs kompetenciám megállapítani, hány éves kortól ajánlott egy ilyen kisregényt olvasni, úgyhogy azt javaslom, vegyétek a kezetekbe, és mondjátok meg ti! 😉

Ha szeretnétek egy példányt, vegyétek fel a kapcsolatot a szerzővel pl. itt!