fbpx

Azok a bizonyos második részek…

Filmek esetében a második részek... nos, hát... nem szoktak a legjobban sikerülni. Legtöbbször érezni rajtuk, hogy csak a kassza megtöltése a motiváció, és a kreativitás, egyediség gyakran háttérbe szorul. Van, hogy nem is vagyok kíváncsi a második részre. A szolgálólány meséjéből nekem bőven elég volt az első évad. Pocahontas kettő? Ki a tökömet érdekel? :D Na jó, egy filmsorozatot tudok mondani, ahol a második rész nálam kiütéssel győzött, és az nem más, mint a Terminátor 2! Könyvek esetében gyakrabban előfordul, hogy a második, harmadik, stb. rész jobban sikerül (nyilván kezdő íróknál főleg, ahogy egyre gyakorlottabbak lesznek), habár itt is gyakori, hogy nem feltétlenül lenne muszáj folytatni 1-1 történetet. De pl. Harry Potter esetében a harmadik könyv volt a kedvencem. :) Szóval kiolvastam az elmúlt hetekben néhány második kötetet, viszont nem írtam róluk külön bejegyzést. Azért mégiscsak szeretnék ezekről említést tenni. Nézzük csak! Tetszett? Nem tetszett? Jobb volt? Rosszabb lett? Jodi Taylor: Nem semmi lány - avagy visszatérés a Frogmorton farmra Habár a St. Mary

Még több molyos író: Kora február

Habár a kihívásomhoz már elolvastam az öt könyvet, megígértem, hogy folytatom tovább az ismerkedést a molyos írókkal. Ja, és indítottam egy másik, csillagos kihívást! Éppen ezért - de nem csak ezért - vettem a kezembe a Kora február című kötetet. Nézzétek, valami elképesztően gyönyörű! A borítótervező és a nyomda valami eszméletlen szép munkát végeztek. Kiváló minőség! Félve kezdtem bele ebbe a könyvbe, de hát ugye a félelmeinkkel néha meg kell próbálnunk szembenézni. :D Hogy miért tartottam tőle? Nekem is van egy (félkész) rockos, zenekaros, new adult történetem, zenei utalásokkal (sok szempontból hasonló, de szerencsére mégis csak más)A csillagos-sziluettes borítókról már ebben a bejegyzésben írtam, de itt is megemlíteném, hogy mielőtt még találkoztam volna ezekkel a kötetekkel, én is hasonló borítót képzeltem el az egyik történetemhez (de azóta kitaláltam egy másik megoldást)Nekem is van egy Anna nevű főszereplőm, és hiába kerestem másik nevet, egyszerűen muszáj, hogy Anna legyen (viszont az én Annám teljesen más személyiség, harsányabb és céltudatosabb, míg

Az idő természete

Majd megőrülök a várakozástól! Az idő lassan csordogál. Sőt, percről-percre nyúlik, mint ahogy a tinédzserek nőnek (engem leszámítva, nálam a tinédzser-növés kimaradt 😂). Nem halad. A "jövő ilyenkor" fél évvel ezelőtt is "jövő ilyenkor" volt. Mindig akad valami, ami megakasztja. Nemrég azt mondtam: jöjjön, aminek jönnie kell, elfogadom. De mi van, ha épp nem jön semmi? Erre nem készültem fel... 😅 Ha valaki megkérdezi: "Mizujs veled?" - Semmi. Az égegyadta világon semmi. Ugyanaz, mint eddig. Csak várok. Mert nem tehetek mást. Szóval inkább mesélj Te! Miközben néha rohan az idő. Ez is elmúlt, az is itt van. Már megint mindjárt karácsony. Ó, ez most volt? - Nincs egy lélegzetvételnyi idő semmire, és a szabadnapjaim alatt a felét se tudtam elintézni annak, amit terveztem. "Every year is getting shorter never seem to find the time. Plans that either come to naught or half a page of scribbled lines" Pink Floyd - Time Az idő megakadt, vagy csak nagyon lassan vánszorog, mint a reumás csiga. Miközben az idő fénysebesen suhan, szempillantás alatt eltelik, mintha soha nem is lett volna. Én még

Gluténmentes utakon meg minden…

Volt egy konzultációm az Egyensúly-ponttal, aki funkcionális táplálkozás-tanácsadó. Elemzi a vérvételedet (hormonok, tápanyagok, meg minden is), tüneteidet, életmódodat, étkezési szokásaidat, és ezek alapján állít össze egy étrendet, javasol életmód-beli változásokat. Nos mindig is nagyon vérszegény voltam, és a vasam a béka feneke alatt, illetve a zsír felszívódásával kapcsolatban is akadnak problémáim. Épp ezért kiemelte, hogy a glutént valószínűleg örökre el kell hagynom, mert ez akadályozza a tápanyagok bélben való felszívódását. Sok minden mást is javasolt, van egy elég alapos jegyzetem, igyekszem is próbálgatni belőle sok mindent, több-kevesebb sikerrel. Mindenesetre ahogy épp tőlem telhető, megteszem amit lehet, kis lépésenként, és bízom benne, hogy javít az állapotomon. 🙂 Az elején rettenetesen bestresszeltem. A legfájóbb pont volt a kenyér elhagyása, amit ideiglenesen felfüggesztettem, és gluténmentes alternatívákat kerestem. A sajtok hiánya nem okoz ekkora problémát, bár a cukorfogyasztást mintha könnyebb lett volna abbahagyni anno. Úgy azért nehezített pálya, hogy

Minden vagyok – avagy az eltűnő-feltűnő blogger

Boldog születésnapot Blog! Hány éves is vagy? Nem tudom, de nem is számít, én se számolom, csak ha megkérdezik. Most kérdeztem: 4. Négy éves a Blog, mely talán elhanyagoltnak látszhat kívülről, de ez csak azért lehet, mert a gyökereket növelem, nem a lombozatot (ha emlékeztek a nyulas-répás képre). :) Egy év. Egyetlen év elég ahhoz, hogy minden megváltozzon. Minden. Mármint nem odakinn, hanem idebenn. Megváltozik az, amit hiszel magadról, megváltozik az, amit hiszel a világról, amit hiszel a sikerről, az élet működtetéséről, célok kitűzéséről és eléréséről. Mi voltam eddig? A teljesség igénye nélkül: voltam (vagyok) színésztanonc; idegenvezető-tanonc; énekes- és zenésztanonc; blogger(ecske); programozó; alkalmazott; egyéni vállalkozó; #metoo leánygyermek; depressziós tinédzser; alacsony nő, aki nehezen talál magára ruhát és cipőt; párkapcsolatban élő nő; élettárs; feleség; könyvmoly; kreatív hobbizó; konyhában bénázó; vezetéstől rettegő; hennás hajú; hülye kommenteken önmagát felhúzó; tömegközlekedésen utas; az utcán sétálva kutyák által megugatandó objektum;

Megvalósítás alatt

Előzmények: megvalositas.blog.hu

Megjelent az első könyvem!

Lione Stanislav: Csillagom
A részletekért kattints a képre!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a blogomat!


Légyszi

Ha idézel tőlem, vagy saját képet vinnél, kérlek, nevezd meg a blogomat, és linkelj a blogomra, köszönöm!