fbpx

Elindítottam a molyon egy kihívást, miszerint 5, azaz öt darab molyos író könyvét olvasom el (lesz az több is), hogy megismerkedjek velük, kik azok, akik szintén molyolnak, és milyen gondolataik vannak, amiket nem félnek papírra vetni.

Egy kicsit nadrágszíj-meghúzás van itthon, mivel két hét szabit adtam magamnak, ami azt jelenti, hogy ezalatt nem keresek egy kanyi vasat sem. Szóval nadrágszíj ügyileg gondoltam, hogy ezt egyelőre e-könyvként veszem meg a Könyvmogultól, mert épp nem volt más, amit onnan rendeltem volna, így pedig szállítási költséget is spórolok. 

Az írónő blogjával találkoztam először, és nagyon megtetszett, ahogy az írásról ír. Ott láttam, hogy szép számmal akadnak kiadott könyvei is. De nagyon tanácstalan voltam, melyikkel is kezdjem. Lelkének melyik (betűkbe) rejtett zugába pillantsak be először?

Habár van egy nagy kettes a borítón, végül több okból is Robin O’Wrightly Testcserés számadását választottam. Elolvastam néhány értékelést, amely arról biztosított, hogy ez a nagy kettes ellenére önálló történetként is élvezetes. A témaválasztás is érdekes. A fülszöveg jól sikerült, abszolút felkeltette az érdeklődésemet, szeretem a misztikus történeteket. Továbbá én is füzögettem régebben lélekcserés sztorikat, és az erőszak témájával is sokat foglalkozom, például. Egy picit aggódtam, hogy majd megfacsargatja az érzékeny kis lelkemet (mint pl. a Semmi lány), de egyáltalán nem viselt meg. Sőt, sokkal szívmelengetőbb, mint amire számítottam. 🙂

Érdekes tapasztalatban volt részem!

Egyrészt abszolút komfortzóna elhagyás számomra kifejezetten erotikus fókuszú könyvet olvasni. Én egy romantikus lélek vagyok – Oroszlán valószínűleg most kuncog a markába ismerve a Vénuszomat a Bakban. 😀  A “legerotikusabb”, amit eddig olvastam, talán Jodi Taylor meg Vavyan Fable, de ez mindkettőjüknél csak kis fűszer a romantika mellé, mert az élet része, de nem főtéma. Ráadásul Meseanyó meglehetősen költői módon írja le szereplői szeretkezéseit – egyébként épp ezért is szeretem. ❤ Robin O’Wrightly viszont nem kertel. Már a weboldalán a beleolvasó is odaszegezett a képernyőre, és egyáltalán nem éreztem azt, hogy céltalan, üres pornót olvasnék, mint ahogy azt pl. a Mo Dao Zu Shi-nál említettem. 

Másrészt, furcsa volt, és első ránézésre alig hittem el ezt az írás- vagy szerkesztési módot. Nem tudom, minek nevezzem. De működött, és megadta a hangulatot. A mondatok nem maszatoltak. Tűpontosak voltak, és szúrtak. Hozta azt a zaklatottságot, amit a félresikerült küldetés és annak lavinája okozott. Olyanná tette az olvasás élményét, mintha az egész egy feszült hangulatú, misztikus TV-sorozat lenne. Megvoltak a snittek, a kameraképek, a közelítés, a nagytotál, a fények, az effektek, a háttérzene… 

Éééés eksön! – Etyekwood papír alapon!

Épp ezért gyorsan lehet vele haladni (egy délután+este elég rá). Épp ezért hamar megismerjük az alap szituációt, és a szereplőket is. Épp ezért rengeteg minden történik rövid idő alatt. Épp ezért jó sűrű. Épp ezért folyamatosan fenntartja az érdeklődést.

Ők a főszereplőink ROW elképzelése szerint:

A történet olykor abszurd és meglehetősen elvetemült. Szokni kell, de ha megvan a ritmus, akkor húz magával. Sokszor olvasni olyan értékeléseket, amelyben kritizálják egy-egy szereplő cselekedetét, és kicsit, esetenként nagyon lehúzzák az adott könyvet. Én is kritizáltam már cselekedetet, habár akkor nem árultam el, mi volt az a bizonyos tett. De ha már a bántalmazásnál tartunk, most felfedem a titkot, amit a múltkor elhallgattam, szóval spoilerveszély: spoiler

Szóval, igen, itt is éreztem olyat, hogy adott helyzetben nem tenném meg azt, amit A vagy B. Azaz nem vagyok minden tettről 100%-ig meggyőzve, ami a könyvben szerepel, mégsem volt zavaró, és főleg nem rendítette meg a bizalmamat abban, hogy hőseink egyébként jó emberek, és nagyon szeretik egymást. Hogy miért, azt nem tudom megmagyarázni spoiler nélkül, el kell olvasni hozzá a könyvet! De például a megbánást illeve a tetteik miatti gyötrődést is egyértelműen és gyakorlatilag azonnal elénk tárták (ami a fentebb nevezett zárójeles esetnél teljes mértékben hiányzott).

Mert tényleg van az úgy, hogy kicsúszik a kezünk közül az irányítás. És tényleg van, hogy ez balszerencsés események (és érzések) sorozatát indítja el. És tényleg van, amikor ez annyira megvisel minket, hogy elveszítjük a józan ítélőképességünket, és olyat teszünk, amit aztán megbánunk.

Nyilván ez az én személyes szűrőm hatása is (én már csak ilyen naiv vagyok), de nagyon jó azt olvasni, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki hisz a jó emberekben, a jól működő párkapcsolatban, az összetartozásban, a szeretetben, a szerelemben, az empátiában, abban, hogy a problémákat meg lehet beszélni, és ami félresiklott, rendbe lehet hozni. – Hű, ez de nyálasra sikerült! Említettem már, hogy romantikus lélek vagyok? 😀

A kedvencem a punk hercegnő! 🤘  De a végére már elvesztettem a fonalat, melyik hercegnő melyik. 😂 Hogy miért? Olvasd el a könyvet! (De csak 18+)

U.I.: Érdekel, hogy még milyen könyveket vettem a kezembe a kihívás kapcsán? Kattints IDE! 😉

A fenti képeket a telefonom Kindle appjából printscreeneztem.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

 

Megvalósítás alatt

Előzmények: megvalositas.blog.hu

Megjelent az első könyvem!

Lione Stanislav: Csillagom
A részletekért kattints a képre!

Hírlevél feliratkozás

Kövesd a blogomat!


Légyszi

Ha idézel tőlem, vagy saját képet vinnél, kérlek, nevezd meg a blogomat, és linkelj a blogomra, köszönöm!