A forgalmi vizsga egyelőre nem jött össze, de az elsősegély vizsga sikerült. 🙂 Az iskola biztosított egy egyalkalmas elsősegély képzést, ahol egy mentős úriember eldarálta nagy vonalakban a tananyagot, kiemelte a buktatókat, majd stabil-oldalfektettük egymást és babát lélegeztettünk. Ezek után vásárolhattunk nála tananyagot 800 Forintért és kaptunk egy csekket, amit be kell fizetni, és ennek a sorszámával jelentkezni a vizsgára.

Annyira hónap vége volt, hogy nem maradt 800 Forintom a tananyagra, így azt később szereztem be, és a vizsgára is jóval később mertem csak jelentkezni. De nem volt mitől félnem. 🙂 Sokat kellett várni, mire sorra kerültem, de őszintén nagyon jól esett csak ülni és bambulni. (Erre lenne mostanában szükségem…)

Négy vizsgázót hívtak be egyszerre, egymást kellet stabil oldalfekvésbe helyezni (az eszméletlen-vizsgálat nem volt kötelező), és a babát újraéleszteni – itt szintén nem volt szükséges komolyan eljátszani a szituációt. Kedvesek voltak, és azt, aki egy kicsit is készült, nem macerálták, sőt segítették, így a kezdeti félelmem hamar elillant. A kötelező gyakorlatok után mindenki húzott egy-egy A-B tételpárt, és sorban mindenki elmondta, mit tud az adott szituációkról. Egy srácnak gyakorlatban is be kellett mutatnia a bukósisak levételt, melyhez én voltam az eszméletlen alany.

Olyan gyorsan történtek az események, hogy fel se fogtam, mit jelent a “jól van, mehet átvenni a papírját”. 🙂 A kezembe nyomtak egy csilli-villi vöröskeresztes kártyácskát rajta a nevemmel, piros pecséttel. Menő! 😀